Mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy a megoldást ár/érték arányban keressük. A hangsúlyt ezúttal a meglévő (használt) épületekre helyezem, az új építésű teljesen más paraméterekkel és igényekkel rendelkezik.
Először is, nézzük meg, milyenek az adottságok. Milyen források állnak rendelkezésünkre?
Ahol meg kell oldanunk az adott épület fűtését, ott legtöbbször a gáz, mint fűtőanyag áll rendelkezésre. Ez lehet egy már meglévő rendszer, ami közelebb visz ahhoz, hogy ezt az energiaforrást használjuk elsősorban. Ebben az esetben lehet a legköltséghatékonyabban, leggyorsabban elkészíteni az épületünk fűtési rendszerét. Amennyiben csak a csatlakozó vezeték áll rendelkezésünkre és a belső gázhálózatot is ki kell építeni, az növeli a beruházás költségeit és a kivitelezés időtartamát is. Viszont, mindenképp érdemes élni a kiépítés lehetőségével, hiszen jelenleg ez az energiaforrás az, amit a legszélsőségesebb időjárási viszonyok között is tudunk használni, költséghatékonyan.
A hangsúly pont ezen van: költséghatékonyság. Ezt akkor érjük el, ha a rendelkezésünkre álló forrásokat a legoptimálisabban használjuk fel. A földgázt is. Persze, mindennek az alapja egy hőközvetítő rendszer, ami szakszerűen van tervezve, kivitelezve. Ezek folyadékkeringetésű, ún. ’vizes’ rendszerek. Azért nevezem ezt alapnak, mert erre bármikor építhetünk különböző energiaforrásokból táplálkozó hőtermelőket. Ezek persze lehetnek felületfűtések (padlófűtés, falfűtés), valamint konvekciós fűtések (radiátor).
Az észszerűséget tekintve, az alap egy vizes rendszer legyen. Ugyanis, ez a leguniverzálisabb kialakítás. Gyakorlatilag bármilyen foszilis, alternatív, vagy megújuló energiával fűthetünk ebben az esetben. Jelen rezsiárakat figyelembe véve, fajlagosan a legolcsóbb a gáz, amennyiben a kijelölt keretben maradunk. Ezt pedig egy jó minőségű kondenzációs gázkazánnal, jól tervezett rendszerrel, komfortos vezérléssel optimalizálhatjuk.